11~ Mit rejt az ajtó

Minnie's Pow:

Byult betoltam az ajtón, mert magától szerintem sose lett volna képes megtenni egy lépést. Szerintem félt újra Sungyeol elé lépni a képes incidens után.
- Mozogj már!- löktem meg, miután lecövekelt az ajtóban- Nam Min Seo!- nyújtottam kezet Hoya- nak- Ő pedig Shin Byul Rin!- böktem fejemmel barátnőmre, aki elpirulva bámulta a földet, majd szépen lassan ő is kezet nyújtott.
- Lee Ho Won... Hoya.... De szerintem felesleges mondanom- vigyorgott ránk az énekes, majd mindkettőnk mancsán rázott egy hatalmasat.
- Ne kínozd a vendégeket.... - jött ki az előtérbe .....L.
Abban a pillanatban, hogy megláttam, ezerrel kezdett verni a szívem és szégyenlősen lesütöttem a szemem. PEDIG ÉN SOSE JÖVÖK ZAVARBA!!!!! Éreztem, ahogy Byul kisujjával megböki az én kisujjamat. Lassan felé fordultam. Hatalmasat vigyorgott rám, aztán Myug Soo melllé lépett.
- Nagyon várta már az estét...- mutatott rám- Nem baj, ha most bemutatkozok a... a többieknek is..?- a kis sunyi. Teszi az ártatlan bárányt, aztán hátba szúr... Várj csak Shin Byul Rin, vissza kapod még ezt.
- Ömm... nem, persze... Hoya majd bekísér....- nézett nyomatékosan barátjára. Az vette a lapot és Byul. al együtt otthagytak minket.... kettesben...
- Hát akkor... Szia, álbarátom... nevettem fel kínosan, és a vállába boxoltam. Aish, Minnie, tudsz te ennél jobbat is...
- Azt mondod, ÁLbarát?- hangsúlyozta ki az ÁL szót. A szívem egy pillanatra megállt verni. Ijedten néztem rá.
- Ez az arc mindent megért- röhögte el magát, de azért a hangjából némi csalódottságot véltem kihallani. Más reakcióra számított...
- F...figyelj... Ne siessük el, jó? - amint kimondtam, meg is bántam a kérdést.
- Rendben...- mosolygott rám- De attól még tudnod kell színészkedni... arra nincs időnk várni...
Megragadta a karomat és behúzott a nappaliba, ahol egy felettébb ... khm... érdekes kép tárult a szemeim elé...
No de Byuuuuul....

Byul's Pow:

Úgy kell Minnie- nek, amiért meglökött... Meg amúgy is, nagyon össze illenek L- el, most akkor miért ne segítsek rá egy kicsit, ha már olyan pipogya, hogy nem meri megtenni az első lépést.
Barátnőméket magukra hagyva Hoya- val átmentünk a nappaliba, ahol mindeni ott volt.
- Shin Byul Rin- hajoltam meg. Tudom, hogy a férfinak illik kezdeményezni, de jelen esetben mindegyik megkövülten nézett rám, így megint csak ÉN cselekedtem elsőként- Nem kell nektek is bemutatkozni, tudom, hogy kik vagytok- mosolyogtam a fiúkra. Illetve, minden srác szemébe, kivéve Sungyeolt. Nem mertem vele felvenni a szemkontaktust.
- Inni, valamit?- törte meg a csendet Woohyun, mire  megráztam a fejem- Köszi, de már... Hééééé!- valaki hátulról átölelt (!!!!!!??????!!!!). A fiúk röhögni kezdtek én pedig idegesen fordultam hátra. Hát persze, hogy Sungyeol.. Ugyan, ki más lenne?
- Ezt.. ezt miért kaptam...?- kérdeztem.
- Jól játszom a barátot, nem?- kérdezett vissza, majd ujjaimat az övére kulcsolta.
O.K.É
Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen könnyen fog menni. Kicsit gyors volt a gyerek... A számat rágva nyögtem ki a választ.
- I..igen... - gyorsan elfordítottam a fejem az előszoba irányába, ahonnan épp akkor jött ki... L és MINNIE...
Barátnőm arcán teljes volt a sokk, amit meg is értek, engem is nagyon- nagyon meglepett a dolog...
Nem tudtam sokáig tanulmányozni Minnie arcát, ugyan is Sungyeol elkapta az állam, maga felé fordította, és...