13~ A vallomás/1

Minnie's Pow:

L rám nézett egy pillanatra, aztán el is fordult, de rögtön vissza kapta a fejét, amint észre vette, hogy őt bámulom. Azonnal lesütöttem a szemem és elpirultam.
- B-b-byul- szólítottam meg barátnőmet, aki mosolyogva ült és... SUNGYEOLT NÉZTE (???), ám amint megzavartam, ijedten felém kapta a fejét.
- Mo-monjad....- vigyorgott rám. Túl boldog a gyerek... de akkor miért dadog? Próbálja leplezni a zavarodottságát. Áháá, rajtam nem fogsz ki, Shin Byul Rin!
- Kijönnél velem a konyhába?- kérdeztem, majd felrántottam a kis fotelból, amibe belehuppant másodpercekkel ezelőtt. Nem sok kedve volt velem tartani, de pontosan tudta, hogy ha valamit a fejembe veszek, addig nem nyugszok, amíg az úgy nem lesz.
- Persze- mondta barátnőm, majd megragadtam a kezét, és behúztam magam után a konyhába...

Byul's Pow:

Minnie becsukta mögöttünk az ajtót, leellenőrizte, hogy nem hallgatózik- e senki, majd felült a pultra és rám aggodalmasan rám pillantott.
- Én ezt nem bírom...- nyögte ki.
- Mit?- kérdeztem, mire nagyot sóhajtva kinézett az ablakon.
- Myungsoo megőrjít...- motyogta- Túl nagy hatással van rám... Teljesen megváltozok a közelében. Byul... én.. én dadogok!- túrt idegesen a hajába- Nem tudom mi van velem....- ugrott le a pultról, majd a konyhaasztalon foglalt helyet. Ideges volt. Piszkosul.
- Szerelmes vagy...- mondtam ki, mire én is elpirultam. Minnie felém kapta a fejét. A szemében vágy és ijedtség keveredett. Amikor kollégisták voltunk, nem lehetett senki párkapcsolatban, aztán, amikor vissza került az anyjához, szinte mindenféle közösségi élettől el volt tiltva. Sosem volt még barátja. Kicsit szerintem szégyellte is, mert én már túl vagyok... bizonyos dolgokon...
- Mi? M-m-miért? Ho-honnan veszed?- pattant fel a székről.
- Onnan, hogy süt rólad- mosolyodtam el- Zavarban vagy a jelenlétében, és ha csak teheted, őt nézed- kacsintottam rá. Arca elsötétült, majd hirtelen olyan vörös lett, mint a paradicsom- Nyugodj már le- nevettem fel- Tudod, hogy nem kotyognék ki ilyesmit...
- Én se fogom- terült szét egy hatalmas vigyor a száján- Nagyon aranyos Sungyeol is, nem kell mondanod- a mosoly ráfagyott az arcomra.
- Tessék?- kérdeztem végül. Nem válaszolt semmit, csak tágra nyílt szemekkel nézett mögém. Én is megfordultam.
- Egy... egy percet kérhetek?- kérdezte Sungyeol, mire barátnőm bólintott és kiment a konyhából.
Becsuktam Minnie után az ajtót, majd az idol mellé léptem.
- Mit szeretnél?- kérdeztem lassan. Sötét, mély szemei, akár az örvény, úgy szippantottak magába. Végigpásztázott, majd óvatos mosolyra húzta a száját. Óvatosan megfogta a kezem, amitől nagyot dobbant a szívem.
- Nem is tudom, hogy hogyan kezdjek hozzá...- motyogta idegesen, majd elengedte a kézfejem, és beletúrt fénylő, barna hajába- Talán ez neked kicsit még korai lesz, hisz alig ismerlek, de....- huhhh.... fújta ki a levegőt. Nagyot sóhajtottam, majd kinyitottam a szám.
- Szerintem én is hasonló úton járok, mint te...- mondtam halkan, majd.. én sem tudom, miért, de kezemet finom, puha arcára tettem, majd gyengéden végig simítottam rajta. Újra a szemembe nézett, megfogta a csuklóm, és vissza tette a testem mellé.
-Szeretlek- mondta, mire a szívem őrült tempóban kezdett verni- Minden egyes porcikádhoz vonzódok, imádom és szeretem....Bo-bolondulok érted- nevetett fel kínosan, de folytatta- Megtaláltam a másik felem és vele együtt a 100%- os boldogságot is...Mindig lesz egy olyan részem, ami mindig téged fog szeretni és és mindig a tied lesz és kizárólag a tied, történjen bármi...- három hatalmasat pislogtam. Nem tudtam erre mit mondani. A szívem ki akart ugrani a helyéről, a lábaim már remegtek és éreztem, hogy egy könnycsepp legördült az arcomon. Sungyeol ijedten nézett rám.
- Ne haragudj....- mondta ijedten, majd ujjaival letörölte és elmorzsolta ezt a sós cseppet- Nem akartalak megijeszteni...
- Nem...- hüppögtem mosolyogva, majd mellkasának dőltem, és hagytam, hogy átöleljen. Finom illata volt.. Férfias, mégis gyengéd.... Nem is tudom szavakba ölteni...
- Byul...- simította meg a hajam- Nem lennél a barátnőm?- kérdezte- Színjátékon kívül....
Épp válaszra nyitottam a szám, amikor hatalmas kiabálást hallottunk a nappali felől.
- Semmi közöd hozzá!- hallottam, hogy Minnie üvölt.
- De igen is van!- kiabált vissza.... L.
- Nem!- csattant egy hatalmas pofon- Menj a francba Kim MyungSoo!- és egy ajtó csapódás volt az utolsó, amit hallottam...

~ Nagyon szépen köszönöm a segítséget M.V nevű barátnőmnek, és Sz.B nevű párjának, kiknek a kapcsolata nagyon nagyon szép, és rengeteg ichletet ad. Kívánom, hogy sokáig legyenek együtt, szerelmük igazán megmelengette a szívemet. Írjatok még egymásnak ilyen szépeket drágák, szerzői jogokat kaptam már. Tényleg nagyon köszönöm <3 ~